Színpompás viselet

Napjainkban annyira divatos, hogy megszabjuk melyik szín melyikhez illik és passzol. Megfelelni a divatnak, az elvárásoknak, az embereknek, hogy meg ne szóljanak minket az utcán. A tévéből, az újságokból szinte elárasztanak minket azok a műsorok, ahol bemutatják és elmondják, hogy ez a felső az a nadrág mivel és hogyan hordható, mert csakis így lesz stílusod. Egy külső, minket egyáltalán nem ismerő személy mondja meg, hogy mit kell felvegyünk ahhoz, hogy igazán önmagunk lehessünk. Persze nem zárkózom el teljesen, adhatnak tanácsot, ami sokszor nem is olyan rossz dolog, hogy kinek az alakjához esetleg milyen szabású ruha áll jól, de az teljesen más. Hétvégén tanultam valami nagyon-nagyon fontosat. Mint minden másnak, a színeknek is saját és más - más energiájuk van, ami tetszik vagy sem, hatással van ránk. Itthon Magyarországon, főként falun például sokszor az a szokás, hogyha valaki elhalálozik hónapokon keresztül csakis tiszta feketében gyászolják az elhunytat. Aztán az emberek csak csodálkoznak, hogy szegény asszony alig egy év után rögtön követte a férjét. A sok fekete annyira alacsonyra tette az energiaszintjét és az egész életkedvét, hogy szó szerint elgyengült  a teste és a lelke is. Másra sem volt ideje és kedve csakis az önsajnálatra, öngyengítésre. Tudom, hogy ez elég keményen és furcsán hangzik, de tényleg nagyon sokban hozzájárul a lelki és a testi állapotunkhoz az, hogy milyen ruhát viselünk nap, mint nap. Sőt továbbmegyek. Az sem mindegy, hogy ez a sötét, komor és elég erős lehúzó erővel bíró szín mennyire uralkodik el a mindennapjainkban, bútorainkban és az egész környezetünkben. Gyakran hallani azt is, hogy a fekete slankít. Nem szeretnék bántó lenni, de azért ha valaki 130 kilót nyom, az feketében is pont ugyanakkora, mint tűzpirosban. Korántsem apró cseprő különbség viszont az a tény, hogyha ez az egyén csak úgy virít egy tűzpiros ruhában, akkor nem is érdekel mekkora súlyú, mert egyszerűen csak azt veszem észre, hogy jó ránézni. A fekete lehangol és szó szerint elszívja belőlünk a ragyogást és a tündöklést.

Képzeljük el most azt a pillanatot, ahogy kisétálunk egy illatos, színpompás virágos mezőre. Ahogy ott állunk a természet csodájának közepén a látvány elragad minket. Bámulatos, ahogy ez a sok pompás szín különbözőségük ellenére, együtt kézen fogva milyen hihetetlen egységet és harmóniát alkotnak. A lila, a sárga, a piros, a kék, a fehér, a zöld....sok szín egymás mellett egyszerre, egy helyen, mégis annyira csodálatosak együtt, nem? Fantasztikusan szép. A hétköznapokban is vegyük magunkat körbe a színekkel. Ne legyünk szürkék, sem feketék, hanem éljünk. Éljünk és játszunk a színekkel magunkon is annak ellenére, hogy mit mond a tévében a divatszakértő megy-e a zöld a piroshoz és így tovább. A fő, hogy ragyogjunk és jól érezzük magunkat benne! Bátran-bátran a színekkel, hogy mi is annyira tündököljünk, akárcsak a virágos rét.